Túl fiatal hozzám?

Míg régebben ritka volt az olyan kapcsolat, ahol a nő idősebb volt választottjánál, manapság mintha egyre kevésbé számítana a korkülönbség. Vajon mi, nők bátrabban fittyet hányunk a konvenciókra, vagy csupán rákényszerít bennünket a kor, hogy a fiatalabb generációból is válogassunk?


- Emlékszel Marcira? - súgja-búgja a fülembe Lili. A pultnál ácsorgó srác biccent felénk, félszeg mosolyra húzódik a szája, majd zavartan elfordul. De én ismerem Lilit, meg ezt a rebbenő-cserkész pillantást, úgyhogy kétségem sincs afelől, a fiú nem menekülhet.

Töröm a fejem, hol láttam én már ezt a hórihorgas, rőt üstökű figurát? Barátném emlékeztet végül, egy iskolába jártunk vele, Lili öccsének volt az osztálytársa. Azaz, amikor mi végzős "nagylányok" voltunk, akkor kezdték Marciék az elsőt.

Még vagy egy fejjel magasabbak voltunk náluk, és nem emlékszem, hogy szóba álltunk volna velük bármikor is. Mármint az iskolában, mert otthon, Liliéknél összefutottunk olykor, és az üvöltő heavy metal miatt mégiscsak sor került némi diskurzusra.

Nem hiszem el!

Az én Lili barátnőm tényleg kipécézte Marcit? A srácot, akin annak idején együtt röhögtünk, bosszankodtunk? A kis öcsi tetszik neki?
Na jó, beismerem, hogy külsejét tekintve előnyére változott. Például megnőtt.

És a kopott kordnacit meg azt az ocsmány szürke pulcsit lecserélte. A hosszú, zsíros lobonc is a múlté. Tulajdonképpen egész helyes lett. De ő akkor is csak a Marci! Komolyan őt akarja Lili begyűjteni? Ugye, ez csak vicc?

Hát nem az. Fél óra múlva Marci már az asztalunknál issza a sörét. Egy óra múlva zsebében van Lili telefonszáma. Másfél óra múlva pedig bazsalyogva távozik, és én végre megkérdezhettem Lilit, biztos jól érzi-e magát.

Dettinek is bejött!

Imigyen érvel barátném Marci mellett. Detti, közös ismerősünk, összeállt egy nála pár év fiatalabb sráccal, és bár jövőt senki sem jósolt a kapcsolatnak, remekül megvannak, olyannyira, hogy a második gyereküket várják.

- Kit érdekel a korkülönbség? - magyarázza lelkesen Lili. - Nézz csak körül! A normális pasik mind elkeltek! Ha az ember nem ment férjhez harmincöt éves koráig, akkor vagy az elváltakból szemezget, vagy célcsoporthoz csapja a még nem házasokat, azaz a pár évvel fiatalabbakat. Marci például még facér! Úgyhogy néhány tesztrandit megérdemel. Aztán majd meglátjuk.

Emlékezz Gabi sztorijára!

Gabi (közös ismerős 2.) másfél évig járt egy nála hat évvel fiatalabb sráccal. Anti, aki már csak természeténél fogva is rögtön kiérdemelte a társaságban az Atom Anti gúnynevet, fáradhatatlanul udvarolt Gabinak, amíg az végül beadta a derekát.

Pedig korábban szentül megfogadta, hogy csakis bölcs, megfontolt és mindenekelőtt felelősségteljes férfit választ, elvégre férjet akar, és gyereket akar, lehetőleg ebben a sorrendben, lehetőleg hamarosan. Antinak aztán mégse tudott ellenállni. A huszonhárom évesek energiájával robbant be az életébe, és Gabi szédülten csak annyit rebegett: érettebbnek tűnik a koránál.

Az igazság az, hogy jól kijöttek egymással. Sőt, mi több, megkockáztatom, boldogok voltak. Végül nem azért szakítottak, mert elhidegültek egymástól, vagy belépett egy haramadik a képbe. Mindössze annyi történt, hogy Gabi rájött, Anti világához ő már egész egyszerűen nem passzol.

Hülyén érezte magát a baráti körben, ahol mindig rangidős volt, és ahol a "csitrik" összenevettek a háta mögött. Előfordult, hogy akárcsak a kisöccse esetében, a "menő" témákhoz hozzá se tudott szólni. Arról nem is beszélve, hogy öregnek érezte magát a diszkóban, fáradtnak a hajnalig tartó házibulikban (pláne tizenkét óra munka után) és idiótának kiskosztümben egy koncerten (nem volt ideje átöltözni munka után).

Gondot jelentett még a pénz (csak neki volt általában), az étkezés (Anti még a gyorséttermeket favorizálta), az utazás (Anti az extrémsportokban volt érdekelt, míg barátnője pihenni szeretett volna) meg úgy általában minden, kivéve a szerelmet. Gabi elfáradt.

Elsülhet jól is!

Lili érvel Marci mellett. Azt mondja, attól, hogy egy srác fiatalabb a párjánál, még nem biztos, hogy kihasználja. - Sok házasságot látok magam körül, ahol a korkülönbség ideális - mondja -, a férj mégis igényli, hogy anyáskodjanak vele, és terelgessék a megfelelő irányba. Viszont olyan párt is ismerek, akiknél igenis a férfi hordja a nadrágot, pedig a felesége nyolc évvel idősebb nála.

Aztán elmeséli Petráék történetét. Az asszony már-már letett arról, hogy újra férjhez menjen. Harminchét évesen, két gyerekkel vált el. Öt éven át még csak udvarolni se udvarolt neki senki. A gyerekeinek és a munkájának élt.

A magány keserűvé tette. Egyedül kellett helytállnia minden fronton, így meg kellett keményítenie a szívét. Megtanult mindent megoldani, gyorsan, határozottan, és hideg fejjel dönteni. Fennen hirdette, egy nő van olyan erős, hogy férfi nélkül is boldoguljon.

Aztán megismerte Lászlót. Aki szépen, lassan, türelemmel és legfőképpen szeretettel kicsalogatta a csigaházból. A nyolc év korkülönbség köztük nem számít. (Amúgy nem is látszik.) Lacinak is van egy kisfia.

A válás után vele maradt. A kicsi gyerekről való gondoskodás felelőssége felnőtté tette. Nincs szüksége már anyára, asszony kell neki. Petra még életében nem érezte ennyire nőnek, ennyire klassz nőnek magát, mint Laci mellett.

Kurucz Adrienn