Réges-régen a tv hőskorában, még esténként a nők olvastak fel Esti
Mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó
pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollegát
kérték fel a mesemondásra.
- Szervusztok gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves
szakállas figura.
- Fecske anyó vagyok! - folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy
az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A mesélő, nagydarab
szakállas figura folytatta
- ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollegák szerint, ekkor a
hangosító, valamint az összes díszletes, és kellékes, halkan kiosont a
folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr
maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót.
- ....és a fészekből kilóg a szép villás farkam...