| Mosolyogjatok! Nevessetek! Legyen vidám a napotok!
 
 Vicces Story!
 
 
 Egy kollégám nagybátyja hazafelé tartott éjszaka a forgalmas városi
 bekötőúton. Csak az nem stimmelt, hogy erősen be volt rúgva, annyira,
 hogy talán még ránéznie se lett volna szabad az autóra, nemhogy
 vezetnie.
 
 A belső sávban poroszkált halál lassan, hogy ne tűnhessen fel
 senkinek. Ez a túlzott lassúság (és az időnkénti kilengések) lett a
 veszte. Hamarosan leintették a rendőrök. Elég volt egyetlen pillantás
 vérben forgó, bamba szemeire, egyetlen szippantás a leheletéből, és
 elő kellett venniük a szondát. Felszólították, hogy hagyja ott a kocsit,
 és tartson velük a kapitányságra. Már épp vitték volna el, amikor két
 autó összeütközött a szemközti sávban. Szigorúan ráparancsoltak a
 részeg nagybácsira, maradjon ott, ahol van, és áttűztek helyszínelni.
 
 Emberünk viszont rájött, hogy ez az utolsó esélye, gyorsan
 elhatározta, hogy lelép. Mikor meggyőződött róla, hogy a rendőrök
 éppen nem láthatják, kereket oldott. Egyenesen a garázsba vitte az
 autót, és beszaladt rémült feleségéhez. - Ha jönnek a zsaruk, mondd,
 hogy influenzám van, és egész nap itthon voltam. Közelébe se mentem
 a kocsinak - hadarta. - Ja, meg hogy odabenn alszom az ágyikómban -
 fejezte be, és egy whiskeys üveget felkapva a szobájába indult.
 
 Félóra múlva megjelent a rendőrség. A feleség kinyitotta az ajtót és
 még mielőtt a rendőrök megszólalhattak volna, előadta, hogy a férje
 egész nap ágyban volt, mert beteg, most is alszik, mit akarnak. - Ez
 esetben, asszonyom - szólalt meg végül a rendőr -, gondolom nincs
 kifogása ellene, ha benézünk a garázsba - és már nyújtotta is kezét a
 kulcsért. Az asszony zavartan odaadta, és ő is velük tartott. Amint
 beléptek, elállt a lélegzete. A rendőrök viszont azt látták, amire
 számítottak. Ott állt a gyönyörű rendőrautó, villogott a kék fény a
 tetején.
 |