A szerelem és a kosz 2 Átkozott házimunka Az egyik ember a katonás rendet, a másik a rendetlenséget tartja kibírhatatlannak, mivel a rendről és a tisztaságról mindenkinek saját elképzelése van. Gond csupán abból adódhat, ha az együtt élők felfogása nem azonos. Otthonról hozott szokás John Gillis amerikai történészprofesszor közelítette meg legpontosabban a házimunka mibenlétét: "A háztartás rendben tartása egész napos elfoglaltság, amiről manapság az embereknek az alvás és a munkaidő közötti néhány óra alatt kell gondoskodniuk." A háztartás valóban olyan, mint a mindent elnyelő szörny: nap mint nap bekebelezi a főzést, a mosogatást, a mosást és a takarítást. Rokon értelmű az otthonnal, ahol felnő, másokkal együtt él és kapcsolatokat épít az ember. A szülői ház háztartásvezetése mindenképpen meghatározó. Vagy örökli az utód a rendmániát, és elviselhetetlen számára, ha nincs összehajtva a törlőruha, vagy pedig annyira szenved az élére vasalt nadrág látványától, hogy később alapvető emberi jognak tartja a gyűrött holmi viseletét. Szociológusok felmérést végeztek e témakörben, s házaspároknak több kérdést tettek fel az otthon rendjére vonatkozóan. A megkérdezett férfiak és nők harminc százaléka egyöntetűen elhanyagoltnak ítélte a saját háztartását. Azt vallották, hogy gyerekként nem ezt látták a szülői házban, de azért nem tudják legalább ugyanolyan színvonalon működtetni az otthonukat, mert időhiányban szenvednek. Amikor még két-három generáció élt közös fedél alatt, a ház körüli teendők többfelé osztódtak. Egyértelmű volt a családi munkamegosztás. A családfőre (vagyis általában a férfira) hárult az anyagi javak előteremtése, a nagymama, a feleség és a nagyobb gyerekek megosztoztak a főzés, mosás, takarítás feladatán. A tehetősebb családoknál pedig személyzet gondoskodott a rendről és a tisztaságról. A kapcsolat gyilkosa Ma a legtöbb esetben mindkét szülő dolgozik. Ez akkor is stresszt okoz, ha a munka egyébként örömöt szerez. Ténylegesen ma is az asszony viseli a háztartás terhét, övé a felelősség, ő tanulta meg a mamától a házi munkát. A szerelem kezdetén mint valami ajándékkísérőt nyújtja át a tapasztalatot: feltűri selyemblúza ujját és teljes háziasszonyi tudományát felajánlja a szerelmének. Nagy hiba. A kapcsolat elején kialakult viselkedési formákat ugyanis később nehéz megváltoztatni. A változtatás veszélyezteti a kapcsolat tartósságát. A szerelmesek, akik éppen most kezdték el megosztani egymással az ágyat, az asztalt és a szemetesvödröt, még nem is sejtik a bajt. De nem sokáig maradhat rejtve a két különböző világ. A fiú a papír zsebkendőt olyan értelmetlennek tartja, mint a banánízű párizsit. A lány viszont soha nem engedné, hogy a kedvese higiénikusnak semmi esetre sem nevezhető textil zsebkendőt használjon. A borotválkozóhab már nem fér el a fürdőszobapolcon, mert a lány ezerféle nappali, éjjeli és éjjel-nappali krémje kiszorítja. Az átmenetileg az előszobában letett szemeteszsák pedig rögtön első számú közellenséggé lép elő. Az ártatlan műanyag zacskó fölött hangzik el az első hangos szóváltás. A felek élesítik a késüket. Mindketten jogot formálnak a nélkülözhetetlen rend meghatározására, és egyszerre hirdetik ki a szent baktériumellenes háború törvényeit. Csak véget nem érő, eredménytelen veszekedés után értik meg: a másiknak is megvannak a saját igényei. Szerencsés esetben hosszú harc árán megállapodnak, és elosztják a feladatokat... A rendetlenek négy típusa 1. A nagymenő: a munkahelyén tökéletesen helytáll, de otthon képtelen úrrá lenni a zűrzavaron. 2. A lázadó: már gyerekkorában sem tudták rábírni a szülei, hogy a szobájában emberi körülményeket teremtsen. 3. A nemtörődöm: semmi nem hozza ki a sodrából, nem zavarja a por, a piszok. 4. A szentimentális: nem tud elhasznált tárgyaitól megszabadulni, mert mindegyikhez emlék köti. Szerelem és szex