Kohuth Márta honlapja
Kapcsolatfelvétel
 
SZÁLLÍTANI TUDNI KELL
 
BÖLCSESSÉGEK - VIDÁMSÁGOK
 
MINDENFÉLE
 
Menü
 
SZÓRAKOZÁS
 
BENDÁSZ PÉTER NOVELLÁI
 
HÁZIASSZONYOKNAK 2.
 
LUCIFERI 3.

négy lány ült, de élénken társalogtak és nagyokat visítottak nevetés helyett.
Egy másik asztalnál ült egy lány magányosan és a táncolókat nézte vágyakozva.
-    Aki keres, talál – hallotta megint Lucy hangját.
-    Jól van, én is látom.
A lány szőke volt és göndör hajú, az arca nem volt festve, csak a szeme körül és sötétbordó, kivágott ruhát viselt ami alig takarta a fenekét.
-    Tetszik? – kérdezte Lucy.
-    Ühüm.
-    Akkor indulj!
-    Biztos vár valakit.
-    Ne törődj vele, férfi vagy nem? Akarod azt a nőt és a tiéd lesz, higgy nekem!
Péter az asztalhoz lépett és a lányt nézte.
-    Szia, táncolsz velem? – kérdezte félénken, a lány ráemelte tekintetét és egy kicsit megütközve mondta.
-    Nem vagyok egyedül.
-    Bocsánat – mondta és elfordult.
-    Ejnye, nem így kell! – hallotta Lucy hangját.
-    Hát hogy?
-    Menj oda és légy határozott, a nők szeretik a kemény férfiakat.
Péter visszafordult az asztalhoz, a lány kezét megfogta és felhúzta.
-    Majd megvár a barátod, most táncolunk!
A lány meglepetten nézett rá, de ment vele, a szemében valami apró kis fény villant, a tetszés fénye.
-    Andi vagyok – mondta már a parketten.
-    Én meg Péter, szia.
-    Sokat jársz ide?
-    Nem, csak ritkán, de ilyen szép lánnyal még nem találkoztam.
-    A lány elpirult és már mosolygott.
Táncoltak és beszélgettek mindenféléről, Péter egész megfeledkezett Lucyról. Először csodálkozott magán, honnan vette a bátorságot, meg az ötletet, de már nem gondolt rá.
Hirtelen egy erős kéz fogta meg a vállát, egy magas, kisportolt fiatalember állt mellettük.
-    Mit akarsz a barátnőmtől? – kérdezte.
Péter ránézett és megint érezte azt a dühöt, mint a bejáratnál, az idegen szemébe mélyesztette tekintetét.
-    Táncolunk, most hagyj békén.
Az idegen nem ijedt meg, de a hangja már visszafogottabb lett.
-    De ő velem van!
-    Most nem, várd meg a szám végét!
Elfordult, az idegen elképedve nézett rá, de hátralépett, békés ember volt, nem akart verekedni. A lány is csodálkozott, de nem ellenkezett, táncolt tovább.
-    Régen jársz vele? – kérdezte Péter.
    Már egy éve.
-    El akar venni?
-    Nem beszélt róla.
-    Te szereted?
-    Talán – mondta a lány mosolyogva és huncut tekintettel nézte.
A szám elég hosszú volt, táncoltak tovább most már összekapaszkodva. A zene véget ért, a lány megállt, pedig Péter nem akart.
-    Vége a zenének.
-    Tényleg? Nem vettem észre, gyere igyunk valamit.
A lány engedelmesen ment vele az italos pulthoz és elfogadta a kólát. Beszélgettek tovább, de Andi sűrűn pillantgatott az asztaluk felé, ahol a barátja ült magányosan és dühöngve.
-    Vissza akarsz menni hozzá, igaz? – nézte Péter.
-    Ne haragudj, jó veled, de...
-    Értem – sóhajtotta – menj csak.
A lány elszaladt, de pár lépés után megfordult és egy csókot dobott a fiú felé.
-    Hát te egy igazi lúzer vagy – hallotta Lucy hangját – elengedted, pedig tetszettél neki.
-    Van már barátja, de azért jó volt vele.
-    Na menj, keress másikat.
-    Majd legközelebb.
-    Ugyan már, még éjfél sincs, nem akarsz táncolni?
-    De igen – fordult a nő felé – veled!
-    Most hülyéskedsz, velem akarsz táncolni, pont velem?
-    Szeretnék!
-    De akkor látnak majd és védtelen leszek.
-    Majd megvédelek.
-    Na hiszen!
-    Nagyon kérlek, ez az igazi kívánságom.
Sokáig nézte a fiú szemét, de már nem kemény tekintettel, inkább lágyan.
-    Hát jó, de nem sokáig, remélem nem lesz baj belőle.
-    Mi baj lehet?
-    Nálunk is vannak szabályok, ha nem tudnád, amiket be kell tartanunk.
-    Miféle szabályok, azt hittem neked mindent szabad!
-    Ha ügyféllel vagyok, nem mindent.
-    Értem, akkor táncolunk?
Lucy megmerevedett, egy hullám futott végig a testén a fejétől a lába ujjáig, majd elmosolyodott.
-    Most már megérinthetsz.
Péter boldogan ölelte magához a nőt.

Táncoltak és a nő egyre jobban belejött, már élvezte és úgy tűnt megfeledkezett ördögi mivoltáról. Kacagva ropta teljesen megfeledkezve önmagáról, Péter nem vette észre, hogy a parkett kiürült körülöttük, a többiek körbeállták és ütemre tapsolva bámulták a párt. Egy lassú számnál Lucy elengedte a párját és vonaglott, hajladozott, mint egy indiai táncosnő arcán önfeledt mosollyal és csábos pillantásokat küldött a férfiak felé.
Egy izmos fiatal férfi lépett most közéjük, kisportolt felsőtestén nem volt más, csak egy csíkos trikó. Magához rántotta a nőt, Lucy kacagva vonaglott tovább a karjaiban. Most egy másik fiú jött oda, ő is átölelte és vezette távolabb, egy harmadik is ott volt már, most az ölelte, Lucy ment velük megfeledkezve Péterről. A csoport már a parkett szélén járt, mikor Péter észbekapott, ismét érezte a dühöt, amit a féltékenység tovább fokozott. Utánuk futott, elkapta a nő karját és elrántotta, Lucy már az ő karjában vonaglott tovább. A csíkos trikós lépett vissza és megragadta Péter karját.
-    Hé szaros, kopj le, már felesleges vagy!
Péter teljes nyugalommal fordult felé, pedig a válláig sem ért.
-    Ő az én csajom, te kopj le!
-    Nézd a kis pöcs, milyen bátor lett! – vihogott, a többiek is vele röhögtek, félrelökte Pétert és Lucyt magához ölelte.
-    Ő most már az enyém, mi a neved bébi?
Péter odalépett és ellökte a férfit.
-    Ő az enyém, van itt több kurva, válassz másikat! – mondta keményen a férfi szemébe nézve. A dühön kívül valami tüzet is érzett, ami benne lobogott már és keménnyé tette. A bátorság már csak ráadás volt, a másik feléje fordult és mondani akart valamit, de nem szólalt meg, Péter szemét nézte és már félelem bujkált a tekintetében.
-    Verekedni akarsz? – kérdezte rekedten.
-    Nem akarok, egy ilyen bunkóval nem! – elfordult és Lucy derekát ölelve kifelé húzta a táncparkettről. A csíkos trikós még mindig állt, mintha leforrázták volna, a többiek őt figyelték, de nem léptek közbe.
-    Menjünk kedves – mondta halkan Péter, de a hangja már nem volt kemény, ő csodálkozott legjobban mire volt képes. A tűz már nem lobogott benne és a dühe is elszállt már, Lucy őt nézte és a tekintetében büszkeség csillogott. Az utcán álltak már és egymást nézték.
-    Megint csak bravó – szólalt meg a lány – jó tanítvány vagy!
-    Elkísérsz?
-    Hozzád?
-    Persze!
-    Nem – rázta a fejét mosolyogva – ma már nem, de jutalmat érdemelsz.
Átölelte a fiú nyakát és ajkát a szájára nyomta, sokáig csókolóztak ölelkezve.
-    Most már megyek – mondta később – holnap találkozunk, de korábban jövök, addig     találd ki mi a kívánságod.
Megmerevedett, a hullám ismét végigfutott rajta, Péter közelebb lépett.
-    Most már ne fogj meg, mert megégetlek – hátralépett, intett és eltűnt, Péter sokáig nézte a helyet, ahol az előbb állt.


Az éjszaka megint nem aludt, az élmények kavarogtak agyában és folyton Lucy képe ugrott lelki szemei elé.
-    Ne már, a végén beleszeretek – morogta és megpróbált nem gondolni a nőre.
-    Nem szerethetek egy ördögöt!
Csak nehezen aludt el és másnap későn ébredt, de nem érzett kialvatlanságot. Megreggelizett és várta a nőt, Lucy csak dél körül érkezett szokása szerint hirtelen előbukkanva a semmiből.
-    Ma hová akarsz menni? – huppant le egy székre, Péter rámosolygott.
-    Már megszoktam, hogy csak úgy előtűnsz a semmiből.
-    Tegnap rendesen lefárasztottál, de nem baj – Lucy kényelmesen hátradőlt, most egy nadrág és egy blúz volt rajta, gesztenye haját kibontotta, a válláig ért, nagyon csinos volt.
-    Csak táncolni akartam.
-    Szeretek táncolni – vonta meg a vállát.
-    Most mit csinálunk?
-    Repülni szeretnék – mondta Péter átszellemült arccal – mindig arra vágytam, hogy repüljek!
-    Szállj fel egy gépre és repülj.
-    Nem úgy, én akarom vezetni, el tudod intézni?
-    Nem probléma – vonta meg ismét a vállát és felállt a székről.
-    Hunyd be a szemed, de ne less!

Hüvös szellő csapta meg Péter arcát, kinyitotta a szemét, egy kis repülőtér betonján találta magát. Lucy mellette állt, szürke kezeslábas volt rajta, a fiún is és előttük egy sportrepülő-gép állt.
-    Ilyenre gondoltál?
-    Ilyenre.
-    A hőlégballon biztonságosabb.
-    Nem, én ezzel akarok repülni! – kiáltotta Péter izgatottan és a szeme csillogott.
-    Akkor gyerünk!
-    Várj, nem tudom hogy kell vezetni!
-    Majd megtanulod – szólt vissza a nő, mert már a gép feljáróján állt – gyere utánam!
Felmásztak a gépbe, Lucy lehuppant egy ülésbe, Péter mellé.
-    Te vezetsz – mondta és felvette a fejhallgatót – én vagyok a navigátor.
-    Hogy kell? – nézett körül a fiú és egyáltalán nem félt.
-    Még sose vezettél gépet?
-    Soha, csak vágytam rá.
-    Akkor figyelj. Told fel azt a kis kart – mutatott előre a nő – és nyomd azt a piros gombot.
Péter úgy tett és a légcsavar erős kerregéssel forogni kezdett.
-    Most nézz rám – mondta Lucy – de ne hunyd be a szemed!
Péter a nő szemébe nézett, Lucy szeme kitágult és közeledett, már egész közel volt és a fiú úgy érezte, hogy belép a szembe. Hirtelen egy könyv jelent meg előtte, kinyílt és a lapjai egyre gyorsabban pörögtek. Péter fejébe áramlottak az információk, mintha egy tanfolyamon ülne, de a több éves tanfolyam anyaga néhány perc alatt a fejébe tódult.
-    Most már tudsz vezetni? – hallotta Lucy gúnyos hangját.
-    Tudok – dőlt hátra az ülésben és már határozott mozdulattal nyúlt a magassági kormányhoz. Lucy megnyomott a fejhallgatóján egy gombot és megszólalt.
-    Yenki Bravó Alfa 124 felszállási engedélyt kérek.
-    Yenki Bravó Alfa 124 itt a torony, felszállás engedélyezve.
Péter feltolta a gázkart és kiengedte a féket, a gép lassan elindult a felszállópálya felé.
Már a betoncsíkon álltak, a nőre nézett, Lucy rámosolygott.
-    Indulhatunk! Emelkedj 1500-ra – mondta a nő – a légtér tiszta.
Előretolta a gázkart, a motor hangja felerősödött, a gép megindult, egyre gyorsulva gurultak a betonon, Péter maga felé húzta a botkormányt és a kis gép elemelkedett a betonról.    


Már egy órája repkedtek mindenfelé, Péter boldogsága nem ismert határokat, még Lucy is élvezte a repülést. Visszafelé tartottak, a kis gép vidám zümmögéssel repült, már látszott a Dunakeszi reptér betonja, mikor a motor köhögni kezdett, majd leállt.
-    Mi történt? – rémült meg Péter.
-    Kifogyott az üzemanyag – hallotta a nő nyugodt hangját.
-    Akkor most lezuhanunk?
-    Nem biztos, ez rajtad múlik.
-    De hogy fogyhatott ki?
-    Sokáig repültünk és nem figyelted a szintmérőt.
-    Akkor az én hibám?
-    Hát kié?
-    Most mi lesz?
-    Szépen leszállsz siklórepülésben.
-    Azt hogy kell?
-    Megtanultad, nem?
Péter még rémült volt, de már emlékezetébe idézte az út elején tanultakat. Az ijedtsége csökkent és valami magabiztos érzés kerítette hatalmába, már nem félt, bízott a társnőjében. Csökkentette a magasságot, a gép lassult és nehezen kormányozhatóvá vált.
-    Ha lelassulsz, átesel és lezuhanunk – mondta Lucy.
-    Meghalhatok?
-    Te igen, na mi lesz?
-    Fel kell gyorsulnunk.
-    Figyeld a leszállópályát, tegyél egy kört, még elég magasan vagy, aztán lefelé!
Péter fordult és a gép orrát megdöntötte, a gép gyorsult és a föld is egyre közelebb került. Már csak ötven méteren voltak, a beton alájuk simult.
-    Most lebegtesd ki!
Péter maga felé húzta a kormányt, a gép orra felemelkedett, de tovább lassult.
-    Most a féklapátokat! – kiáltotta Lucy, mert a szél zúgása minden hangot elnyomott.
Elég keményen érték el a betont, a gép felpattant, de aztán újra földet ért. Gurultak a betonon, a vége vészesen közeledett.
-    Fékezz! – kiáltotta a nő és Péter beletaposott a fékpedálba.
A gép lassult és a fiú is egyre nyugodtabb lett, néhány perce még az adrenalin áramlott a vérében, de most megnyugodott. A gép a kifutópálya vége előtt néhány méterrel megállt.
Úgy tűnt senki sem vette észre mi történt, mert egyedül álltak a beton végén.
-    Kiszállhatunk – mondta Lucy és felnyitotta a gép ajtaját.
Kimásztak a kis gépből, Péter lába még remegett, mikor a betonra lépett, Lucy mosolyogva nézte.
-    Nagyon jól csináltad és most már tudsz repülni, de azért le kell vizsgáznod egyszer.
-    Köszönöm – meg akarta ölelni a nőt, de Lucy hátralépett.
-    Nana, meg akarsz égni?
-    Bocs, de te is nagy voltál, hol tanultad?
-    Ó én mindent tudok, a pokolban mindenre megtanítottak.
-    Irigyellek.
-    Te is megtanulhatsz mindent, ha elfogytak a kívánságaid, lesz rá elég időd.
-    Majd meglátjuk – sóhajtott a fiú – de hogy kerülök haza?
-    Nagyon egyszerűen, csak hunyd be a szemed.

Otthon már egyedül volt, csak ült a foteljében és mosolygott, a vele történtek még nem ülepedtek le és boldog izgalommal gondolta végig az eseményeket már századszor.
Türelmetlenül várta a másnapot, mert dűlőre akarta vinni a dolgát Luciferivel.
Ez a hét gyorsan elrepült és a kezdeti problémák ellenére csupa izgalmat hozott a fiú szürke életébe. Péter közben megváltozott, már nem volt az a visszahúzódó, félénk fiatalember, most már szembe mert nézni a kihívásokkal és újabb kalandokra vágyott.
Reggel nem kezdett el semmit, várta a nőt, de Lucy késett.
Már késő délután volt mikor megjelent szokása szerint a legváratlanabb pillanatban. Péter inni ment ki a konyhába, éhes is volt, de nem evett, várta a nőt. A sörét bontotta ki éppen, mikor rászólt.
-    Szomjas vagy, miért nem vártál meg engem?
Péter félrenyelt, köhögési roham fogta el és bosszúsan fordult Lucy felé.
-    Mindig ezt csinálod, miért nem tudsz rendesen megjelenni?
-    Bocsika, nem láttam, hogy iszol éppen.
-    Dehogynem. Mondd miért késtél, rád várok már órák óta.
-    Értekezlet volt – huppant le szokása szerint egy székre és a lábát keresztbe rakta – és     be kellett számolnom hogy haladunk.
-    Képzelem miket mondtál rólam.
-    Csupa jót, hidd el, még nem volt olyan ügyfelem, aki ilyen gyorsan haladt, csak egy     baj van veled, nem vagy elég kapzsi és hatalomvágyó.
-    Az baj?
-    Nekünk igen.
-    Miért?
-    Tudod a motiváció...
-    Tudom, de ilyen vagyok, minek kezdtél velem?
-    Mert a legtöbb elveszett lélek titokban nagyravágyó és az évek során felhalmozódott     sérelmek erőszakossá és bosszúállóvá teszik őket. Te nem vagy ilyen, sajnos.
-    Azért nem értem, a hatalomvágy és a bosszú jobb munkatársakká teszi őket?
-    Tudod ehhez a munkához elengedhetetlen a keménység és kegyetlenség, nem szabad     megsajnálni senkit, mert az veszélybe sodorhatja a céget.
-    Akkor te sem vagy jó munkaerő.
-    Most arra gondolsz, hogy megsajnáltalak, tévedsz kisapám, csak azért voltam „jó”     hozzád, hogy ne veszítselek el a pokol számára.
-    Nem hiszem – mosolygott rejtélyesen a fiú, Lucy csak legyintett.
-    Na kitaláltál valamit?
-    Kitaláltam, menjünk vacsorázni!
Lucy a fejét ingatta és nem mozdult.
-    Azt akarod, hogy megint jelenjek meg és ha észrevesz valaki?
-    Ki venne észre?
-    Egy másik „munkatárs”.
-    Azt mondtad kevesen vagytok.
-    Attól még arra járhat valaki és ha bemószerol, büntetést kapok.
Péter egész közel hajolt a nőhöz, épp hogy csak nem ért hozzá.
-    Nagyon szeretném és ez az utolsó előtti kívánságom!
-    Na jó – sóhajtotta a nő – de ha baj lesz belőle, nagyon megbánod!
-    A legjobb étterembe viszlek – mondta boldogan Péter és elhatározott valamit, de még nem akart beszélni róla. Az elmúlt napok során rájött valamire, Luciferi óriási hatalma ellenére nem látja a gondolatait.
-    Át kell öltöznöm.
-    Az sokáig tart?
-    Dehogy! – a nő teste vibrálni kezdett, majd eltűnt, Péter idegesen figyelte. Negyed óra múlva a levegő remegni kezdett és Lucy körvonalai rajzolódtak ki. Beletelt egy percbe, mire a nő teljes valójában előtte állt.
-    Sokáig voltál távol – méltatlankodott Péter.
-    Rendesen felöltöztem, ez még nálam is tovább tart egy percnél.
Lucy gyönyörű volt, egy bordó kivágott ruhát viselt, ami pánt nélkül végződött a melle felett. A haja megfésülve, apró csigákban keretezte hosszúkás szép arcát.
-    Remélem a szarvacskáidat nem hoztad – mosolygott Péter és elbűvölten nézte a nőt.
-    Mehetünk – mosolygott sejtelmesen Lucy és belekarolt a fiúba.


 
Naptár
2024. Szeptember
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Óra
 
Látogatás számláló
Indulás: 2004-06-21
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
HÁZIASSZONYOKNAK
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?