Kohuth Márta honlapja
Kapcsolatfelvétel
 
SZÁLLÍTANI TUDNI KELL
 
BÖLCSESSÉGEK - VIDÁMSÁGOK
 
MINDENFÉLE
 
Menü
 
SZÓRAKOZÁS
 
BENDÁSZ PÉTER NOVELLÁI
 
HÁZIASSZONYOKNAK 2.
 
KOLLÉGISTÁK 2.

Amanda megtorpant és visszafordult.
-    Jól van! Ha mindent tudni akarsz ő is megvolt nekem, meg még sokan de én csak téged szerettelek igazán!
-    Én is ezt mondom, de mióta veled járok, nem kellett más!
-    Én nem vagyok olyan jó, olyan hűséges – a „hűséges” szót szinte köpte – ilyen     vagyok és ha nem tetszik, keress mást!
-    Igazad van – mondta már csendesebben a fiú – majd másnak adom az eljegyzési     gyűrűt, amit neked szántam, remélem boldog vagy!
-    Micsoda – lépett közelebb a lány és az arca még pirosabb lett – te el akartál jegyezni?
-    Képzeld, de nyugodj meg, már nem akarlak!
-    Én nem tudtam... – lépett még közelebb és a hangja egyre halkult – én azt hittem... te     igazán szerettél engem?
-    Én nem tudok másképp szeretni, csak igazán.
-    De én nem tudtam, azt hittem... – megölelte a fiút, de Harry lefejtette a karját a nyakáról.
-    Ezt ne csináld, az előbb Carlossal voltál, aztán ki tudja még kivel, most én     következek?
-    Nem voltam mással, az is tévedés volt!
-    Tévedés – mosolygott keserűen a fiú – igazad van, minden tévedés volt ami köztünk     történt, csak sajnos későn jöttem rá.
-    De én nem akartam – a hangja sírós lett – csak veled, nem tudom mi történt...
-    Én tudom. Viszketni kezdett neked és nem volt vibrátorod, igaz?
Amanda piros arccal, hitetlenkedő tekintettel nézett rá, a fiú folytatta.
-    Néha annyira, hogy egyszerre három fiúval keféltél Stephan szobájában!
-    Az nem igaz! – csattant fel a lány.
-    Annyira részeg voltál, hogy nem tudtad megszámolni őket? – folytatta – aztán     bejöttél hozzám, mintha mi sem történt volna és szerelmesen öleltél egész éjszaka.
-    Nem! – kiáltotta a lány és újra megpróbálta megölelni, de Harry hátralépett.
-    Menj, undorodom tőled!
A lány némán állt, percekig nézett a fiú szemébe, majd lassan megfordult és az ajtóhoz ment. Egy pillanatra megállt, mielőtt kilépett, visszanézett és csendesen kérdezte:
-    Tényleg el akartál jegyezni?
Harry csak bólintott. Amanda kilépett az ajtón és csendesen becsukta maga után.


A fiú visszatért régi életmódjához, a tanulást elhanyagolta, a vizsgákon csak nehezen evickélt át. Ivott és a lányokat hajtotta, minden bulin ott volt és általában holtrészegen tántorgott a szobájába. Csak egy dolgot nem vett észre, Amanda sehol sem volt.
Az egyik összejövetelen kiszúrta magának Wendyt, a vörös szépséget és melléült.
-    Kedvesem ma megütötted a főnyereményt – fordult a lányhoz, Wendy megütközve nézett rá – velem lehetsz egész éjjel!
-    Hát igen, ez nem semmi – kiáltotta a lány – csak nekem nem te kellesz!
-    Ne csináld, nézd, mennyire szenvedek! – nyújtotta felé színpadiasan a karjait.
-    Szerintem menj fel a szobádba és vegyél be két aszpirint! – felugrott a lány és kirohant a szobából.
-    Összetörted a szívem! – kiáltotta utána Harry és a szívéhez kapva elterült a földön.
-    Na gyere, állj fel – rángatta a karját Cindy – inkább táncoljunk!
Ez így ment tovább heteken, hónapokon át. Június elején a záróvizsgákra készült a diákság, Harry másnaposan feküdt az ágyán és hangosan horkolt. Félénk kopogás hallatszott, de a fiú nem ébredt fel. Lassan nyílt az ajtó és beóvakodott egy lány. Hosszú barna haját most felkötve hordta, belépett a szobába, lassan az ágyhoz ment és nézte az alvó fiút ellágyult tekintettel. Lassan lehajolt és egy csókot lehelt az ajkára, megfogta a takarót és betakarta félig meztelen testét. Harry megmozdult, a lány ijedten lépett hátra, de nem történt semmi, a fiú oldalt fordult és aludt tovább, de már nem horkolt.


Az előadóterem most félig üres volt, csak azok voltak bent, akik valami miatt konzultációra szorultak. A professzor türelmesen magyarázott az egyik diáknak, a többiek hallgatták, Harry is köztük volt, meg egy lány. A professzor most feltett egy kérdést, a hallgató nem tudott válaszolni rá. Most felnézett és hangosan megismételte.
-    Tudna valaki válaszolni?
Harry bizonytalanul jelentkezett, de aztán letette a kezét.
-    Tessék Mr. Bains, próbálja meg.
-    Igen professzor úr – állt fel a fiú kissé remegő lábakkal.
-    Tessék, hallgatom – nincs válasz, Harry csak állt bizonytalanul, a gondolatait próbálta összeszedni.
-    Nézze ha jól válaszol, megkapja a gyakorlati jegyét és mehet vizsgázni, nos?
A lány kissé közelebb húzódott és két szót súgott halkan, Harry szeme felcsillant és beszélni kezdett. A professzor mosolyogva hallgatta.
-    Azt hiszem fiatalember, magának csak egy kis lökés kell és mindent tud, gratulálok!
Harry boldogan ült le és a lányra nézett.
-    Köszönöm – súgta.
-    Szívesen – mondta a lány – egyébként Suzy vagyok.
-    Harry...
-    Tudom, téged mindenki ismer.
Harry elpirult, tudta, hogy a lány mire célzott és szégyellte magát. A konzultáció véget ért, a hallgatók kitolongtak a szűk ajtón, Harry utoljára maradt a lánnyal.
-    Meghívhatlak valamire, egy kólára, vagy ebédelni?
-    Nem, köszönöm – szabadkozott Suzy.
-    De igen, na gyere, nem kell félned, nem szobára hívlak!
-    Te mindig ilyen durván szókimondó vagy?
-    Ilyen vagyok, ilyen lettem, ha öt hónappal ezelőtt találkozunk, most mást mondanál.
-    Tudom, elég régóta figyellek!
-    Te figyelsz engem – derült fel a fiú arca – akkor mindent tudsz rólam!
-    Mindent tudok – mondta a lány és keserűen felnevetett – tudom, hogy minden     lánnyal kikezdesz, állandóan részeg vagy és a vizsgákon bukdácsolsz. Mondd miért     csinálod?
-    Te ezt nem érted.
-    De igen, minden szépfiú így viselkedik. Neked csak az számít, hogy esténként legyen     valaki az ágyadban és a pia ne fogyjon ki a hűtőből.
A lány már ingerülten beszélt és ezeket a monológokat egy-szuszra mondta el, Harry csodálkozva nézte.
-    Mi történt? – kérdezte halkan, Suzy nem válaszolt, csak állt és a falat bámulta.
-    Valaki nagyon belemászhatott a lelkedbe – folytatta Harry és már erős szimpátiát érzett a lány iránt.
-    Semmi sem történt és kár volt ezt is elmondanom – tért magához a lány és elindult a folyosón, Harry utána.
-    Várj! Mondd el, hátha segíthetek!
-    Te nem tudsz ezen segíteni és hagyj békén!
-    Akkor te miért segítettél?
Erre a kérdésre megtorpant a lány és visszafordult.
-    Mert te nem vagy hülye, csak hülyén viselkedsz.
-    Akkor folytasd, segíts tovább, meghálálom!
-    Ugyan mivel? – lépett közelebb Suzy csípőre tett kézzel és gúnyos mosollyal ajkán.
-    Például azzal, hogy azt mondom: köszönöm!
A lány belekarolt és már mosolyogva mondta:
-    Menjünk ebédelni!


Némán ettek már fél órája, Harry nem sietett, a lány sem, húzták az időt.
-    Nem akarsz mesélni? – kérdezte halkan a fiú.
-    Nincs mit.
-    Ugyan már, ki vele, mi a baj, miért lettél olyan szomorú?
-    Ez magánügy Harry – mondta határozottan a lány és a tányérjába bámult.
-    Rendben, de akkor én sem mesélek, pedig el akartam mondani mi volt januárban.
-    Amikor inni kezdtél? – emelte rá a szemét Suzy.
-    Igen, de ez is magánügy.
-    Értem, a te magánügyed hogyan rontod el az életed.
-    Nem rontom el!
-    De igen. Ide azért jöttél, hogy diplomát szerezz és a vizsgáid eddig jól sikerültek,     most mi van veled?
-    Semmi, ez a magánügyem!
Hallgattak, Suzy belül mosolygott, ki akarta szedni a fiúból az igazságot, mert nagyon kíváncsi volt rá, de rájött, hogy valamit valamiért, neki is beszélnie kell.    
-    Megkérte a kezem Karácsonykor – kezdte halkan – de rajtakaptam januárban, amikor     visszajöttünk.
-    Ki kérte meg a kezed?
-    Bernard Thomson.
-    A vőlegényed volt?
-    Mielőtt hazaindultunk behívott, letérdelt elém és az ujjamra húzta...
-    Vele jártál?
-    Két hónapig. Jó volt vele, meg kedves volt és sokat segítettem neki. Tudod bukásra     állt államjogból, de felhoztam, aztán négyesre vizsgázott. Szerintem hálából tette.
-    Az ilyet nem hálából tesz az ember – jegyezte meg Harry.
-    Te így gondolod? – mosolygott már a lány.
-    Csak így. Ha én megkérem valaki kezét, azt azért teszem, mert szeretem és vele     akarok élni.
-    Ez így van, de létezik olyan mértékű hála, hogy ez a jutalma.
-    Nem – rázta a fejét a fiú – milyen élet lenne az ilyen, meddig tartana? Egy tett hálája     nem elég indok arra, hogy egy életen át társad legyen.
-    Egy életen át – csodálkozott a lány – nem sok az egy kicsit?
-    Miért, te hogy gondolod? Na játsszunk el a gondolattal – hajolt közelebb a fiú és     rákönyökölt az asztalra – szerinted meddig tart egy házasság, a válásig?
-    Pontosan. A szerelem, a boldogság néhány év alatt elkopik, de lehet, hogy hamarabb     és marad a közöny és az unalom. Akkor el kell válni.
-    Szerinted jó esetben meddig tart egy jól induló házasság?
-    Úgy négy-öt évig, de az már elég sok.
-    Szóval négy-öt év után törvényszerű a válás?
-    Szerintem.
-    És mi lesz a holtomiglan-holtodiglan esküvel?
-    Az csak frázis.
-    És az együtt öregedjünk meg?
-    Az is maszlag! – a lány hangja egyre ingerültebb lett.
-    Akkor minek esküdtek meg?
Csend lett, Harry előrehajolva nézett merően a lány szemébe, Suzy egy darabig bírta, aztán elfordult.
-    Miért nézel így rám?
-    Mert nem értem! Egy nő mondja ezt nekem a szemembe nézve, hogy a házasság     maszlag?
-    Miért, szerinted nem az? – a hangja már sírós lett.
-    Nem! Elmondjam, hogy én mit gondolok a házasságról?
Választ sem várva elkezdte.
-    Szerintem a házasság kötelék két ember között, amit azért vállaltak, mert együtt     akarnak élni. Nem azért, hogy a nő segítsen elkölteni a pasi pénzét, vagy a férfi a csaj     hozományát, ezek csak vadhajtások. A jó házasság valóban egy életen át tart, mint a     szüleimé. Addig tartott, míg meg nem haltak tavaly egy autóbalesetben, de     halálukban is egymást ölelték és próbálták óvni.
Suzy könnyes szemmel hallgatta, de a fiú nem állt meg, folytatta.
-    Abban igazad van, hogy a szerelem nem tart örökké, de átalakul! Szeretet lesz belőle     és megbecsülés. A házasságok többsége azért fut zátonyra, mert ez az átalakulás nem     jön létre az egyik, vagy mindkettő hibájából. Te nem így gondolod?
Ismét csak csend lett, a lány könnyes szemmel nézte a fiút és lassan megrázta a fejét.
-    Nem tudom elhinni, hogy ezt mondod nekem! Egy szépfiú, aki hiú a külsejére,     minden lánynak tetszik és ki is használja őket és akkor jön egy ilyen dumával!
A végét már kiáltotta és felugrott.
-    Te nem tudsz semmit rólam – mondta csendesen Harry, Suzy visszahuppant a     székre.
-    Akkor mondd el!
Harry a zsebébe nyúlt, elővett egy kis bársonydobozt és kinyitotta, egy kis gyémántgyűrű volt benne. Suzy kikerekedett szemmel nézte.
-    Ezt hoztam neki januárban, de nem adtam át.
-    Uramisten! Megkérted a kezét?
-    Csak szerettem volna.
-    Mi történt?
-    Ami veled.
A csend ismét percekig tartott, Suzy lassan beszélni kezdett.
-    Megjöttem másodikán, kipakoltam és meghívtam a lányokat, hogy a karácsonyi     kalácsot segítsenek elpusztítani.
-    Karácsonyi kalács? – csodálkozott Harry.
-    Nálunk úgy hívják, hogy beigli.
-    Honnan származol?
-    Magyarországról, Suzanne Koltay a nevem – a végét ai-val ejtette, nem angolosan.
-    Mondd magyarul – mosolyodott el a fiú.
-    Koltay Zsuzsa vagyok.
-    Szép nyelv. Ismertem egy magyar lányt a gimiben, nagyon kedves volt, folyton     magyarul beszélt hozzám, de nem akart velem járni.
-    Szóval rajtakaptam, egy lány volt nála, az ágyban feküdtek amikor beléptem és....     Bernard magyarázkodott, de a lány csak gúnyosan mosolygott, így aztán     visszaadtam a gyűrűjét és otthagytam.
-    Ki volt az a lány?
-    Amanda Bynes.
Harry elsápadt, felugrott és kiszaladt a mosdóba. Már tízperce állt a kagyló fölé hajolva és már hányni sem tudott. Megmosta az arcát és visszaballagott az asztalhoz.
-    Szóval ő volt a szerelmed – sóhajtotta a lány – micsoda véletlen.
-    Ne beszéljünk róla – mondta rekedten a fiú.
-    De hát tudhattad, közszájon forgott, hogy mindenkivel...
-    Elég! – ordította a fiú és befogta a fülét.
-    Bocsánat.
A csend már percek óta tartott és kibírhatatlan kezdett lenni. Suzy a fiút nézte sajnálkozva, Harry az asztalt bámulta. Hirtelen felállt a lány.
-    Mennem kell – mondta.
-    Hova? – kapta fel a fejét Harry.
-    Még tanulok és segítek az egyik évfolyamtársamnak. Nem fiú! – tette hozzá gyorsan.
-    Nekem nem akarsz segíteni?
-    Nincs szükséged rá.
-    De igen! Ha nem segítesz én most felmegyek a szobámba és leiszom magam, aztán ha     még magamnál leszek, behívok egy lányt.
-    Lelked rajta – elindult kifelé.
-    De ha segítesz, nem ez történik! – kiáltotta utána, Suzy megtorpant.
-    Magadnak kell talpra állnod segítség nélkül.
-    De ha segítesz gyorsabban megy!
A fiú hangjában már kétségbeesés bujkált.
-    Megígérted!
Suzy elmosolyodott.
-    Holnap előadás után a Center Greenben!
Megfordult és határozott léptekkel elindult kifelé, kontyba kötött hosszú barna hajából egy tincs kibomlott és mint egy zászló szállt utána.


Harry alkotmányjogból állt rosszul, hetek óta biflázta a jegyzetet és bújta az Alkotmányt, de úgy érezte semmit sem tud. Suzy mellette ült a könyvtárban és nógatta.
-    Ne add fel, menni fog, eddig minden kérdésemre tudtál felelni, hidd el sikerülni fog!
-    Nem tudom, úgy érzem nem tudok semmit és ott fogok állni a Bizottság előtt, mint     egy kuka.
-    Nem, biztos hogy menni fog, de ne kapkodj. Amikor megkaptad a kérdést, egy     pillanatra hunyd be a szemed, aztán válaszolj!
-    Jó, megpróbálom – mondta a fiú bizonytalanul.
-    Ott várlak a folyosón.
-    Kösz, a latinnal hogy állsz?
-    Szarul.
-    Na látod, este átvesszük és holnap én foglak a folyosón várni.
-    Édes vagy – lehelt egy csókot a fiú szájára mosolyogva.
Harry el volt keseredve, a vizsgáktól is félt de még jobban az estétől, eddig nem sikerült rávennie a lányt, hogy menjen be a szobájába, pedig már nagyon vágyott rá. Az ominózus beszélgetésük óta nem volt lánnyal és a hormonok már nagyon dübörögtek az agyában.


A Bizottság előtt állt, megkapta a tételét, a professzor kérdő tekintettel nézte. Behunyta a szemét, Suzy arca jelent meg előtte és az ajka egy szót formált, Harry elmosolyodott és beszélni kezdett. A folyosóra lépve a lány állt fel a padról kérdő tekintettel, a fiú csak bólogatni tudott.
-    Sikerült! – kiáltotta Suzy és a fiú nyakába ugrott, összekapaszkodva csókolóztak     sokáig.
Este a szoba előtt álltak, Harry a lány kezét fogta.
-    Gyere be, kérlek, nem lesz semmi huncutkodás, ha nem akarod, csak tanulunk – Suzy     nem mozdult.
-    Ha holnap neked is sikerül, elmegyünk egy étterembe és megünnepeljük, jó?
A lány bólogatott, aztán tett egy bizonytalan lépést, Harry berántotta és becsukta gyorsan az ajtót.
-    Na látod, megy ez, most levesszük szépen a kabátodat és leülünk az ágyra, mert itt     nincs máshol hely és tanulunk – magyarázta, mint egy kis gyereknek, a lány tétován     engedelmeskedett.


Órák teltek el, Suzy már felengedett, Harry kérdezett, a lány válaszolt és ahol hiba volt, megálltak és elolvasták a könyvben. Néhány száz kérdés után a lány nagyot ásított és lehajtotta fejét a párnára.
-    Kikészültem, nem bírom tovább – sóhajtotta.
-    Akkor pihenjünk, én megágyazok, addig te mosakodj meg, adok egy fiúpizsamát és     alszunk, jó?
-    Jó, de nem fogsz csinálni semmit?
-    De igen, horkolni!
Suzy elnevette magát és bevonult a fürdőszobába. A tükör előtt állt és nézte magát.
-    Eddig sikerült, remélem nem szúrom el – sóhajtotta és levetkőzött.


Szuszogva aludtak egymás felé fordulva a keskeny ágyon, a Hold ragyogott a felhőtlen égen és fényével beezüstözte a kis szoba kopott bútorait. A lány megmozdult, kinyitotta a szemét, a fiút nézte és elmosolyodott.
-    Szeretlek – suttogta magyarul és egy csókot lehelt az ajkára. Harry megmozdult, önkéntelen mozdulttal átölelte a lányt, Suzy megijedt, de aztán elernyed

 
Naptár
2023. November
HKSCPSV
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
<<   >>
 
Óra
 
Látogatás számláló
Indulás: 2004-06-21
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
HÁZIASSZONYOKNAK
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77    *****    Augusztus 26-án Kutyák Világnapja! Gyertek a Mesetárba, és ünnepeljétek kutyás színezõkkel! Vau-vau!    *****    A horoszkóp elemzésed utáni érdeklõdés, nem kíváncsiság hanem intelligencia. Rendeld meg és nem fogod megbánni. Katt!!!    *****    Cikksorozatba kezdtem a PlayStation történelmérõl. Miért indult nehezen a Sony karrierje a konzoliparban?