A szerelem és a kosz 1 Átkozott házimunka Az egyik ember a katonás rendet, a másik a rendetlenséget tartja kibírhatatlannak, mivel a rendről és a tisztaságról mindenkinek saját elképzelése van. Gond csupán abból adódhat, ha az együtt élők felfogása nem azonos. István számítástechnikus. Harminckét éves, és tavaly nyáron majdnem megnősült. Ma már áldja a sorsot, hogy az esküvő előtt összeköltözött Katival, így volt módja megismerni a közös élet örömeit. - Kati az a nő, akit a férfiak első látásra édesnek tartanak. Éppen ez volt a baj, azt hiszem, ő nem akart édes lenni. "Számomra ez a legnagyobb sértés - duzzogott első beszélgetéseink egyikén. - Miért tartasz annak? Csak azért, mert hosszú, szőke a hajam és sovány vagyok?" Hát persze hogy azért! Angyalian nézett ki. Na jó, majdnem. Az angyalok nem olyan éles nyelvűek, nem rágják tövig a körmüket és nem fut a szem a harisnyájukon. Korholtam is magamat: nem kell a bolhából elefántot csinálni, és nagyon megörültem, amikor egyik nap cédulát nyomott a kezembe, rajta a lakáscímével. Azt viszont máig nem értem, miért nem szólalt meg a vészharang, amikor beléptem a lakásába. A padlón szerteszét dobált használt papír zsebkendők virítottak, az ágy körül félig üres söröspoharak álltak tele cigarettacsikkel, ezenkívül ruha, könyv, fél alma és pizzamaradvány egymás hegyén-hátán. "Történt valami?" - tört ki belőlem. "Igen, influenzás vagyok" - szipogott. Sajnáltam szegényt, és megkönnyebbülten megbocsátottam neki a lakás állapotát. Aztán meggyógyult. Egy pár lettünk. A disznóól maradt. Olyan egyszerű dolog, mint például a fürdőszobából bemenni a hálószobába, komoly problémát okozott, mert lehetetlenség volt úgy lelépni a padlóra, hogy ne tapossak valamire, ami csörög vagy zörög. A csúnya forradás a jobb lábam nagyujján a mai napig emlékeztet arra a tojástáncra, amit esténként, fogmosás után jártam, míg elértem az ágyat. Sajnos, azon az estén nem vettem észre időben a villát a mosdó alatt... És nem zavarta ám a rendetlenség, sőt, mintha a kosszal ünnepelte volna az életet. Ha szóvá tettem, mindössze ennyit válaszolt: "Ne légy olyan vaskalapos! Végül is nem vagy az apám." A másik változat: "Ha még egyszer benézel az ágy alá, röpülsz!" Mivel a kapcsolatunk fontosabb volt, mint a tiszta lakás, többnyire elhallgattam. Nem törődtem azzal sem, hogy néha már libabőrös lettem az undortól. Eleinte még tetszett is, hogy ilyen szabadon él. "Egerek és emberek" A sivatagi ugróegerek megjelenése volt a csúcs. "Hát nem imádni valóak? Azonkívül nagyon igénytelenek." Nemsokára számtalan egérke nyüzsgött a ruhahalmok és könyvkupacok között. Imádtak a porban hemperegni, kinyalogatták az üres joghurtos poharakat, a dolgukat a szoba sarkában intézték el, és végül, de nem utolsósorban, buzgón szaporodtak. Kedvesem úgy ült ennek a szemétdombnak a közepén, mint a főegér az óriási ketrecében, és jól érezte magát. Ma már tudom, hogy az igazi káosz nem a barátnőm szobájában, hanem a fejében volt. Rend a lelke mindennek? Ahol piszok van, ott is van rendszer - állítja Mary Douglas angol szociológus. Mert hát mi is a piszok? Anyag, ami nem a neki megfelelő helyen van. Amikor új pár képződik, két, egymástól teljesen eltérő rendszer találkozik. Kiderül, kinek mi a helyes és mi a helytelen. Előbb-utóbb elválik, hogy elképzelésük összehangolható-e. Addig azonban sok, haraggal eltöltött hét áll előttük. A harmincas éveiben járó Mária és Péter évekig tanulta az alkalmazkodást és a lemondást. Ugyanígy Vera és Károly is összeszokott pár ma már. De hosszú volt az idáig vezető út. Máriáék lakását ritkán lehet rendben találni. A fiatalasszonyt a legkevésbé sem izgatja, ha a tojás halk reccsenéssel szétlottyad a konyha kövén. Viszont dühbe gurul, ha a keze a kockacukortartóban landol, pedig a lisztes dobozért nyúlt a szekrénybe. Elővenné a felmosószert, helyette a hámozókéseket találja, mert Péter már megint mindent felforgatott. Ilyenkor addig pakol, míg minden a szerinte rendes helyére nem kerül. Neki így tetszik. Veráéknál más a helyzet. Ha elutazik a gyerekekkel az anyjához, akkor szinte mérget vehet rá, hogy mire hazajön, a kávé megint a jobb, a tea pedig a baloldalon áll a polcon. A feliratok előrefordítva, a dobozok egymástól hajszálra egyenlő távolságban sorakoznak. Neki persze teljesen mindegy, a lényeg csak az, hogy ugyanabban a rekeszben legyenek. Károlyt azonban már az is idegesíti, ha három használt vizespoharat talál a dohányzóasztalon. Vera szerint ez inkább hangulatos. Ő képes egész délután kerülgetni az előszobában a kisfiúk levetett holmiját, mivel úgyis csak később akarja bekapcsolni a mosógépet. Férje szerint ez egyenértékű a testi sértéssel. Szerelem és szex